Itt a tél a közepén, van végre egy kis időm, hogy újra írjak a blogba. Az ablak beépítés egyik népszerű módszeréről. Mutatok hozzá egy videót is, hogyan zajlik az ilyesmi.
A bontás nélküli beépítés egyre kedveltebb. Ilyenkor a meglévő fa ablak tokba építik be a műanyag ablakot. A régi szárnyak, pántok stb. eltávolításra kerülnek és a műanyag ablakot - tokkal együtt teljes egészében - a régi tokba rögzítik. Ennek az eljárásnak több előnye is van, de természetesen hátránya is. Előtte azonban jöjjön egy videó, hogyan csinálják ezt profin.
A videóban is látszik, az eljárás legfőbb előnye, hogy minimális bontással jár. Nem sérül a fal, nincs szükség semmiféle kőműves munkára utólag. Így természetesen szinte semmi por sem keletkezik az ablakcsere során.
Az eljárás hátránya, hogy a fa tokot ezután is felületkezelni kell, mint minden régi fa ablakokat.
Ha a régi fa tok már rossz állapotban van, akkor nem ajánlott ez a fajta beépítés. Biztosabb megoldás a teljes csere.
Különösen akkor ajánlott, ha nagy kárral járna a teljes csere és ez nem kívánatos. Például régi építésű, esetleg műemlék épületek. Jó példák erre a budapesti bérházak is. Ott is előnyös, ahol problémát okozna az esetleges nagy por.
Mindenképpen fontos azonban, hogy jó állapotban legyen a régi tok.
Elvileg bármelyik műanyag ablak beépíthető fa tokba. Léteznek azonban olyan speciális műanyag profilok, amit arra terveztek, hogy tokba építsenek. Ilyenkor általában a teljes fa tokot eltakarják műanyag elemekkel. Ezen ablakok hátránya a jóval magasabb ár.
Általában minden helyszínen egyedileg kell eldönteni, a fenti szempontok alapján, hogy mi a jobb megoldás.
Bármilyen megjegyzést, tapasztalatot szívesen látok a hozzászólások között.
müanyag ablak
Tisztelt Gábor ! Hiányolom a hátrányok felemlítése között a gombásodás veszélyét, valamint a müanyag elöregedését, a kilincsek és egyéb fém részek kilazulását illetve ahogy egy müszaki foglalkozású rokonom mondta: ha egyszer a fém részek (kilincs,zár) kilazultak,azok szerinte javíthatatlanok.A video az nagyon hasznos.Tisztelettel: Lovas János
müanyag ablak HA CSAK EGY MÓD S LEHETŐSÉG VAN KORREKTEBB A CSERE
Ha nem takarják a keretet festeni kell ugyanúgy ugyanolyan sűrűn.
Ha takarják a régi tokot nem kell feteni de belűről kapja a meleget kívülről a hideget és alatta nem szellőzik ezért pudvásodhat puhulhat és az elgyöngült fa tokban akár pár év után mozoghat az új ablak.
Ilyenkor természetesen a pur hab sem látja már el tökéletesen a funkcióját.
Ráadásul a régi fatok körül nincs körben szigetelőanyag tehát a szilárd falazattól elvált fatok mellett továbbra is körben hőhíd maradhat a falunkon.
HA CSAK EGY MÓD ÉS LEHETŐSÉG VAN RÁ SOKKAL KORREKTEBB KOMPLETTEN TOKOSTÓL CSERÉLNI!!!
Megfelelően bontó és beépítő szakmunka esetén nincs szétbombázva a fal, igy utánna minimális szaktudással akár házilag is megoldható a visszajavítandó kőműves munka.
Persze csak némi gyakorlattal rendelkezőknek, a többi tulajdonosnak a legtöbb cég tud ajánlani visszajavítással is foglalkozó kőművest.
A gombásodást nem kizárólag a nyílászárók okozzák hanem a már korábban nem szellőző gyantás, műanyagos festékkel átkent falak belső illetve külső vakolata és a téglája sem képes átszellőzni. Csak a nyílászáróval zárul be a kör végleg!
Általában a gombásodás nem kellően kifűtött lakásban kicsi vagy rosszul elhelyezett fűtőtest és szellőzés mentes külső belső festékek használatánál kezdődik, valamint a rosszul épített lábazat és falazat hőhídjainál. (A hőhidak ma már hőfényképezéssel kimutathatók és így lokalizálva célzottan is javíthatók)
Természetesen a szellőztetés sem elhanyagolandó és célszerű résszellőztető funkciós vasalatot választani. (mely a bukó és nyitó funkció közt félállásban pár mm-es résen szellőztet.
Mondhatná valaki: Akkor meg minek a csavarodott vetemedett fa ablakot kicserélni hiszen az biztosítja a szellőzést!
Na igen, de állandóan!?!!
Míg egy korszerű ablaknál: a szinte tökéletes szigetelés, a rés szellőzés, a bukó azaz kis, és a teljes nyitott nagy szellőztetés közt, igénynek, szükségnek megfelelően tudunk változtatni azaz szabályozni.
Tehát Pató Pál úrnak és Olcsó Jánosnak, kis kosszal nagy megoldása manapság sem tökéletes.
Kérek segítséget, köszönettel.
Kedves Gábor!
Jó állapotban levő gerébtokos-külsőredőnytokos duplaszárnyú ablakaimat, energiatakarékosság miatt kellene kicserélnem, illetve a legkedvezőbb módon megoldanom.
Sajnos már 78.-éves vagyok. A nem vastag 81-ezer nyugdíjam ad lehetőséget a legjobb megoldásra.
A legtöbb problemát a külső redőnytokkal megoldott redőny okozza, melyen keresztül a szél lengeti a függönyt, annak ellenére, hogy a hely adta lahetőséget kihasználva,vékony hungarocellel béleltem a tok borítóját.
Én naív ember gondoltam olyan megoldást, hogy a redőnyön kívülre helyeznék műanyagablakot, melyet csak felhúzott redőny mellett lehetne nyitni, talán meghagyva az ablakszárnyakat.
A redőnyvastól a külső falig van 20 cm. hely az ablak behelyezésére.
Feleségem tiltakozik, hogy nagyon csúnyán fog kinézni, főleg kívülről, melyet én nem így látom így előre. A fűtésünk központifűtés és emiatt az egész lakást fűteni kell, kivéve ha lezárhatom a nem használt helyiségek radiátorjait, amikor nincsenek nagy fagyok.
Az ablakok méretei általam mérve: 140 x 190-es, 150 x 150-es és 120 x 140 es.
Megköszönöm, ha lehet ehhez a kérdéshez információs segítséget nyújtani.
Tisztelettel. Barczi Ferenc